Igazodási pontok beavatkozások tájba illesztéshez

Új szabvány – esztétikai tájba illesztés

A szabványok nem kötelező érvényű dokumentumok, amelyek igazodást, iránymutatást szolgálnak, alapelveket rögzítenek bizonyos témakörök tervezéséhez. És most már elérhető (megvásárolhat) a MSZ 20378:2018 Tájvédelem. A tájba illesztést igazoló dokumentáció műszaki követelményei című anyag. A szabvány a megszokott fogalom tisztázás után kitér a tájba illesztést igazoló dokumentum tartalmi elemeire, a tájba illesztést szolgáló dokumentáció elkészítésekor alkalmazható képi technikákra. A szabvány számos fogalmat használ, amelyek részben most is részei a szakmai, tájvédelmi gyakorlatnak, azonban vannak újdonságok is. Terepmetszet, domborzati metszet, látványterv, vizuális hatás és vizuális hatásterület, láthatósági kapcsolat, nézőpont, látómező, nézettípus, tájkapcsolati nézet, tömegvázlat, hangulatkép, színezési vázlat, faktúratanulmány, fotómontázs… Látható, hogy jóval egzaktabb elemzésekről, szaktudásról van szó, mintsem, hogy “szép-e a táj”?!

Mi változik a tájvédelmi szakértői munkában?

Tájvédelem témakörben eddig is léteztek szabványok, pl. egyedi tájértékek kataszterezése,  tájak esztétikai minősítése témakörben, de ez az anyag újdonság, és sok szempontból hiánypótló. Most már van hivatkozási alap az illetékes hatóságok számára, mit kérhetnek számon egy új létesítmény tájba illesztése során, amely új távlatokat ad a tájvédelmi szakértői munka során. Tartalmilag, szakmailag a szabvány több megoldásával nem értek egyet, de az elvárt magasabb minőségi szint ezen a területen mindenképpen előrelépés, megköveteli ezeknek a munkarészeknek készítésekor is a speciális szaktudást és tapasztalatot! Ami például kérdéses számomra (többek között): a tájba illesztést a szabvány csak esztétikai/vizuális értelemben teszi meg, ugyanakkor ezt funkcionális és ökológiai dimenzióban is szükséges lenne vizsgálni!! Önmagában a vizuális hatásterület lehatárolása azért is fontos, mivel ennek elvei, javasolt eszközei nem csak tájba illesztési tervekben, hanem környezeti hatástanulmányok, előzetes vizsgálati dokumentációk tájvédelmi részeinek készítésekor is előkerülhetnek.

Fontos elv, hogy a tájba illesztést szolgáló dokumentáció elvárt részletezettsége alapvetően függ az érintett, befoglaló tájrészlet besorolásától “jelentőség” (ezzel még barátkozom, de már korábban is láttam…) és védettség szerint, valamit a beavatkozás mértékétől (legnagyobb oldalhossz, magasság), jellegétől (nyomvonalas / egyéb beavatkozás). Kíváncsi vagyok, milyen lesz gyakorlatban megfelelni ezeknek az elvárásoknak, alapvetően izgalmas kihívást látok a tájba illesztést igazoló dokumentációkban!

 

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *