„Régi mederben” – megújulásra váró kisvízfolyások

„Régi mederben” – megújulásra váró kisvízfolyások
„Régi mederben” – megújulásra váró kisvízfolyások

Tipikus tájhasználati problémák

A legtöbb gyerek egy egyenes betonmederként gondol a patakokra. Nem csoda, hiszen egy tipikus hazai kisvízfolyás megjelenése legkevésbé sem hasonlít a természetközeli állapotára: partja, medre egyaránt erősen szabályozott, átalakított. Ezek a vízfolyások nem csak élőhelyi szempontból kedvezőtlenek, hanem vízminőségi szempontból is, öntisztuló képességük kicsi, a külső terhelésekkel szemben érzékenyek (jellemzően eltűnt / nem tud felújulni a természetközeli parti növényzet, ami szűrű funkciót is ellát a szennyezésekkel szemben). Legalább ennyire gond, hogy mivel a meder célja a felszíni vizek gyors elvezetése, elvesztették jelentőségüket a települések életében, értéküket a helyi közösségek számára, sokszor nem is jelennek meg a település- és tájképben.

A Váli-víz tájrehabilitációja

Szabályozott kisvízfolyás

Ez a vízrendezési gyakorlat egyre több patakunk esetében felülvizsgálatra került, és van esély a részleges helyreállításukra. A Váli-víz ezek közé a szerencsés vízfolyások közé tartozhat,

hiszen tájrehabilitációs beavatkozások tervezettek a patak 56 km-es szakaszán több helyszínen. A Vértes és a Gerecse lábánál több forrásból eredő és Dunába torkolló vízfolyás útja során különböző karakterű szakaszokban halad keresztül a tájrészleten, hol kíséri, szegélyezi a településeket, hol kettéosztja őket, hol megbújik bennük. A Váli-vizet több szakaszban szabályozták és rendezték a XX. század során. A fennálló problémák, a megváltozott társadalmi igények (elsősorban az ökológiai funkcióit illetően), a természeti adottságok, a Víz Keretirányelv által támasztott kívánalmak egyaránt indokolják a kisvízfolyás teljes hosszára kiterjedő műszaki és ökológia beavatkozásokat.

Tájhasználati hatások

A tavalyi év során részt vettem kollégáimmal a Váli-víz rehabilitációjához kapcsolódó előzetes vizsgálati dokumentáció tájvédelmi munkarészében. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy beavatkozások jelentős része a vízminőség és ökológiai állapot változásának keresztül módosítja a táj használatát, és használati lehetőségeit (pl. kedvezőbb feltételek a távlati ökoturisztikai fejlesztésekhez). A tájképi adottságok mellett a táj használati hagyományait is figyelembe véve megállapítható, hogy a beruházás a táj- és településkaraktert nem fogja megváltoztatni. A tájökológiai hatások tekintetében a beruházás minden fontos eleme még nem tisztázott, de feltételezhetően egyes tájrészletekben a beruházás valóban tájrehabilitációs szándékú, és egy természeti adottságokhoz, tájkarakterhez jobban illő, magasabb ökológiai minőségű patak jöhet létre.

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *