Velencei-tó, partfal-rehabilitáció, tájvédelmi feladatok

A partfal-rehabilitáció előkészítése

A Velencei-tó 1970-es évektől felgyorsult partszabályozása az üdülési hasznosítás kiszolgálásához szükséges beavatkozás volt. Mára a partvédőművek műszaki állapota erősen leromlott, nem igazodik teljesen a megváltozott használathoz, nehezen fenntartható, számos problémát jelent ökológiai szempontból, így szükségszerűvé vált a partvédőművek felújítása, a partbiztosítás újragondolása. A nagy volumenű átalakítás előtt át kell tekinteni a várható környezeti hatásokat (ún. előzetes vizsgálati dokumentáció) – ennek részeként a feladatom tervezőkollégáimmal (Mészáros Szilvia, Földi Zsófia) a tájvédelmi szakterület kidolgozása volt.

Egyedi tájértékek a tóparton

A látványkapcsolatok, tájképi adottságok egységes szempontú értékelése, a parthasználat vizsgálata mellett kiemelt feladat volt a kultúrtörténeti egyedi tájértékek felmérése. Az egyedi tájértékek olyan táji értékek, amelyek nem állnak sem kiemelt természetvédelmi oltalom, sem műemléki oltalom alatt, valamely közösség számára jelentőssé váltak, azokat a közösség építette, készítette, használta vagy használja, illetve érzelmileg kötődik hozzá.

A Velencei-tónál a tájértékeket terepi helyszínelés során a partvonaltól számított 100 m-es sávon belül mértük fel: 23 db egyedi tájérték került a kataszterbe.  Az egykori hagyományos tájhasználathoz (nád-és halgazdálkodás, gyepgazdálkodás és állattartás) köthető egyedi tájértékek helyett a vízgazdálkodáshoz, természetvédelemhez köthető tájértékek meghatározóak. Csupán néhány tájértéknek nincs köze a tóhoz, és tájhasználati hagyományaihoz (útmenti fasor, geodéziai alappont). A vizsgált parti sávban leggyakoribb egyedi tájérték fajta az emlékszobor vagy a híres ember szobra – és ezek jellemzően a 2000-es évek után keletkeztek. A kataszterbe került egyedi tájértékek közül azok fennmaradása biztosított igazán, melyek a tó turisztikai kínálatához is hozzájárulnak, esetenként az ökoturisztikai hasznosítást szolgálva.

Herman Ottó szobra Agárdon, karakteres táji érték

Herman Ottó szobra, mint egyedi tájérték

A rehabilitáció tájra gyakorolt hatásai

A partvédőművek átépítése összességében az üdülési – turisztikai – rekreációs használat lehetőségeit többnyire kedvezőbb irányba változtatja várhatóan (pl. meglévő balesetveszélyes műtárgyak átépítése, lidós partok kialakítása), így az üdülési tájpotenciál növekedésével is jár majd. Mivel ilyen léptékű beavatkozás a partvédőművek, partvonal esetében évtizedekig nem remélhető, mint most, ezt a történelmi lehetőséget az ismertetett tájhasználati problémák, összegyűlt tapasztalatok, felmerült igények együttes kezelésével kell megtenni, ökológiai és használati szempontokat egyesítő rehabilitációként és fejlesztésként kezelve a tervezett átépítést, ami összességében növeli az ökoszisztéma szolgáltatások szintjét.