Minden táj fontos
A hazai tájvédelem számára az Európai Tájegyezmény önmagában is fontos lépés jelentett, de az igazi mérföldkövet a Kormány 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozatával Nemzeti Tájstratégia (2017-2026) jelenti. A dokumentum természetesen az európai szintű megfogalmazott értékrendi-alapokkal, megközelítéssel összhangban készült, tehát minden táj a hatálya alá tartozik, így a degradált tájak is. A célok és feladatok a tájvédelem – tájkezelés – tájtervezés eszközrendszerét alkalmazva jelennek meg.
Tájtudatosság és tájidentitás
Fontosnak tartom a megközelítésben és a kitűzött célokban, hogy központi elemként jelenik meg a „társadalom figyelmének és felelősség érzetének felkeltése” a témakör iránt, amely a természeti és kulturális értékek védelme szempontjából kulcskérdés. A dokumentumban ez főleg a III. stratégiai cél kifejtése során jelenik meg, amely a „tájidentitás növelését” foglalja össze.
Tájtervezési kihívások
A stratégiai a tervezési időszak végéig számos szabályozási, kutatási, tervezési feladatot vetít előre a tájépítész szakma, a tájvédelmi szakértők számára kifejezetten. A hétköznapi tájvédelmi feladatok szempontjából is érdekesnek gondolom következő intézkedések (melyek egyben izgalmas kihívások is!):
- történeti tájak és tájrészletek kataszterezése,
- táji léptékű örökségvédelem módszertanának kidolgozása és fejlesztése,
- települési (helyi) tájkarakter területekre minőségi célkitűzések és kezelési irányelvek meghatározása,
- a vizuális kultúra szemléletformálásának eszközeit is alkalmazva elő kell segíteni a lakó- és üdülési hasznosítású épületek tájba illesztésének gyakorlatát,
- rekreációs funkciót ellátó, vagy rekreációra kijelölt területek terhelhetőségének vizsgálata,
- felelősségérzet növelő, fogékonyság növelő programok indítása, fenntartása a civil társadalom, különösen a cyber generáció felé.
Add Comment