Hogy látjuk a táj karakterét?

Hogy látjuk a táj karakterét?
Hogy látjuk a táj karakterét?

A célunk, hogy a jövőben a tájjal kapcsolatos döntések egy olyan rendszeren alapuljanak, ami figyelembe veszi az értékeit, változási folyamatait, a tájkép adottságait. Ehhez több lépcsőben tájkarakter-egységeket kell lehatárolni, amelyeket egységesen szeretnénk kezelni. A tájjal kapcsolatos elemző munka első lépése, hogy adatokat, információkat gyűjtünk a táj múltjával, jelen állapotával, az azt befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban, illetve – nem utolsó sorban – felmérjük az ott élő és tevékenykedő emberek tájjal kapcsolatos érzékelését, hozzáállását. A SZIE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék vezetőjeként, kutatójaként, az Ormos Imre Alapítvány szakértőjeként a Tápió-vidéken vettem részt ennek az újszerű munka megszervezésében, módszertani fejlesztésében. Tanszékünk szinte minden tagja részt vett a terepi felmérésekben, Erdei Tímea PhD hallgatóm az egész munka lebonyolításában oroszlánrészt vállalt.

Kérdőívek és workshopok

Jelen írásban a helyik bevonására helyezem a hangsúlyt, melynek első lépése egy kérdőívezés volt. A helyiek tájjal kapcsolatos véleményének felmérésére a kutatás során online kérdőívet készítettünk a Google Forms ingyenes kérdőív-alkalmazás segítségével. A kérdőívet a Tápió-vidék esetében két tájegységre bontva készítettük el annak érdekében, hogy megismerjük a mintaterületek egyes területegységei közötti különbözőségeket. A kérdőív megküldésre került az előzetesen összegyűjtött helyi érintetteknek, valamint a lakosság minél szélesebb körű elérése érdekében megosztásra került helyi Facebook oldalakon és csoportokban is. Célunk volt elérni olyan helyi szervezeteket (önkormányzatok, civilek szervezetek), akik meg tudták osztani a kérdőívet saját felületeiken. A kérdések során nem csak a tájra, hanem a kitöltő tájjal való kapcsolatára is kíváncsiak voltunk!

A műhelymunka, közösségi beszélgetés (vagy ahogy gyakran angol szóval nevezzük: workshop) egy olyan esemény, ahol a bevont érintettekkel a közösségi tervezési módszerek segítségével együtt gondolkodunk, ötletelünk, tervezünk valamilyen cél érdekében. A kutatás során megszervezésre került mintaterületenként négy workshop (műhelytalálkozó). További egy workshop kerül megszervezésre mindkét mintaterületen a projekt lezárultával, az eredmények bemutatására. A megszervezett workshopok egy része személyesen, másik része vegyesen személyes és online jelenléttel együttesen zajlott.

Megtartásuk célja volt 1.) egyrészt a helyiek tájékoztatása, az informálás arról, hogy milyen célból, milyen részvételi folyamat indul el a térségben; 2.) másrészt a helyiek tájjal kapcsolatos véleményének megismerése, tájjal kapcsolatos információk és nézőpontok gyűjtése; 3.) harmadrészt a kutatás részeredményeire visszajelzés kérése. Ezen műhelytalálkozók alkalmával a helyi érintettek megoszthatták véleményüket, valamint közösen végezhették el a tájjal kapcsolatos jelenlegi helyzet értékelését, a jövőkép, a célok és végül a célok eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározását.

Eredmények

Kérdőívből 42 kitöltött segítette a munkánkat, de nem is ez volt a legfontosabb eredmény. A workshopok során 5 település 144 résztvevőjét tudtuk megszólítani: általános iskolások, helyi civil szervezetek, helyi vállalkozók, nemzeti park munkatársai, látogatók-turisták egyaránt. Jól látható, hogy ezek a rendezvények nem csak adatot szolgáltatnak, hanem a szakértői megértést segítik: hol vannak eltérések a szakértői véleménnyel szemben, milyen témakörökben lenne szükség ismeretterjesztésre. Jól látszott, hogy az emberek akkor a leginkább kommunikatívak, ha a komfortzónájukban vannak a beszélgetések során, és maga a workshop is szórakoztató, élményt jelent. És valóban lehet így is, talán a képek is sugallják, hogy innovatív megoldásokat alkalmaztunk. 🙂

Szórakoztató, játékos workshopok a tájkarakter kutatás során
Élmény, játék – minden korosztálynak: mi így workshopolunk


Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *